2009. november 16., hétfő

MADI - digitális festészet



Mivel az érdeklődési köreim között szerepel a digitális festészet kicsit bővebben írok itt az általam szeretett ágáról (MADI). Kizárólag mint műkedvelő foglalkozom ezzel a témakörrel, bár néhány könyvet sikerült beszereznem és tanulmányoznom a jobb megismerés érdekében (az alapokat Fajó János: Síkfestészet című könyvéből próbáltam elsajátítani). A számítógép segítségével ( nagyon jól használható grafikai szerkesztő programokhoz lehet elfogadható áron hozzájutni) a művészeti tevékenység iránt vonzalmat, kedvet érzők kipróbálhatják magukat.


Mivel a számítógéppel szerkesztett kép elkészítésekor nem merül föl anyagköltség, szinte kockázat nélkül lehet próbálkozni művészi hatás elérése céljából különböző formák, konstrukciók és kompozíciók kialakításával. Természetesen a technika behatárolja a lehetőségeket, bár több grafikai programmal lehet egészen különleges effekteket kialakítani.


A címben nem véletlenül szerepel a MADI stílusirányzat, az ebben a stílusban alkotók közül sokan terveznek számítógéppel. Többen a tervek alapján valamely kézi technikával (pl. akril, olaj) alkotják meg a képet, de van aki egyszerűen kinyomtatja. A stílus a konstruktivisták (többek között Kassák Lajos, Moholy Nagy László) látásmódját fejlesztette tovább. Képek sorrendben: Kassák Lajos, Victor Vasarely és Fajó János alkotásai.




(folyt. köv.)

TC01A03CS

A netgenerációval kapcsolatos (a kérdőívre kapott válaszok elemzésével kialakított) véleményemet tegnap végre sikerült megfogalmaznom. A kollégák elemzésére, észrevételeire várok, mivel a közös álláspontot a vélemények ütköztetése során kellene kialakítanunk. Meg kellene beszélnünk egy közös fellépési időintervallumot, akkor talán fel tudnánk gyorsítani a beszélgetést, mivel ez is (mint minden!) határidős feladat.

2009. november 15., vasárnap

TC01A03E

A tanulóink tanulási, internetezési szokásainak vizsgálata a kitöltött kérdőivek valamint beszélgetések során gyűjtött információk alapján.
Tapasztalatom alapján jelentős eltérés mutatkozik még az egy osztályba járó, azonos követelményekkel találkozó tanulók tanulási szokásai között is.
A 13-18 éves korosztály tanulási szokásait több tényező együttes hatása alakíthatja.
A teljesség igénye nélkül az általam legfontosabbnak tartottakat, valamint a vizsgálódásunk célját érintőeket megemlíteném:
  • A befolyásoló tényezők közül a család determináló szerepét érzem a legfontosabbnak. Az a diák akinek munkáját (az időráfordítást, tanulási szokásait, eredményeit stb..) rendszeresen ellenőrzik, szinte észrevétlenül nő bele a felelősségtudattal rendelkező tanuló szerepébe. Az odafigyelés, az az érzés, hogy a teljesítményem fontos másoknak nagy hajtóerő a tanulók számára is.
  • Az iskolai közeg szerepe is jelentős. A tanári kar minősége, az iskola hagyományai, szelleme és felszereltsége mind kifejti hatását a tanulók tanulási szokásaira.
  • a képzési típusok által kialakult csoportok tagjai között kialakult összetartás érzése is komoly húzóerőt jelenthet.
  • erős hatása lehet (sajnos néha nem csak pozitív irányban) a baráti körnek, valamely csapathoz tartozásnak (pl. sport-tevékenység kapcsán)
  • meghatározó lehet a szabadidő tervszerű és hasznos eltöltésének lehetősége (és itt konkrétan az Internet elérési lehetőségre gondolok), amely komoly segítséget adhat, még akkor is, ha egyetértek azon kollégákkal akik a fórumon annak veszélyeire hívták fel a figyelmet.

A feladat ez utóbbi pontra szorítkozik. Az említett tanulói internetezési szokások iránti kérdőívre kapott válaszok elemzése hasznos információkkal szolgált számomra.

Korábban is sejtettem, de most eléggé nagyszámú válaszból egyértelmű, hogy a napi több órát az Internet előtt töltő tanulók vannak többségben. Már a napi 2-4 óra is soknak tűnik számomra (pedig ez is vagy 33%), ám a 4-6 óra illetve az a fölötti netezés egyenesen elborzaszt. Így fokozott a felelősségünk az irányban, hogy a tanulók netezéssel eltöltött idejének legalább egy részét a tanulásuk segítésére fordítsuk. Pozitív adat, hogy csak 5%-ra tehető a net-tel nem rendelkezők tanulók aránya, így adott a lehetőség, hogy szinte minden tanulóra hassunk a hálózati tanítás-tanulás eszközeivel.

Az érdeklődési körök vizsgálata egyértelműen mutatja, hogy tanulásra, ismeretszerzésre a kisebbség használja, bár szerintem a 20% és 27%-os arány figyelemreméltó, mivel ebből is látszik, hogy a net kínálja a tanulók számára az ismeretek megszerzésének lehetőségét. Szerintem célirányos figyelem-felkeltéssel és feladatokkal jelentős fejlődést lehetne rövid idő alatt elérni. A felkínált lehetőségek mellett sok tanulónál fordult elő a játék, zene, film és közösségi oldalak válasz. Mivel én alapvetően optimista vagyok, azt gondolom, hogy ezeken a területeken is jelentős pozitív hatások érhetik diákjainkat.

Feltűnően fontos szerepet tölt be netezési szokásak között a valamely virtuális közösséghez tartozás. Úgy érzik, hogy társaikkal nyugodtan megbeszélhetik napi gondjaikat, nehéz helyzetekben segítséget remélhetnek tőlük. A túl hosszú neten töltött idő sokaknál éppen az ilyen közösségi életből adódik és nem tekinthető tisztán "netes" időnek mivel közben párhuzamosan mást is csinálnak (esetleg tanulnak is). :-)

Tanulásra használod-e a netet kérdésre adott válaszaik nagyon tanulságosak, világosan látszik, hogy igenis sokan használják a tanulásuk elősegítésére. Számomra ugyanolyan fontos eredménye a kérdésre adott válaszoknak az a kicsengése, hogy bennünket tanárokat milyen ritkán és kevesen keresnek a neten tanulmányi kérdésekkel, problémával.

A használt programok egyaránt mutatják az előbb említett tevékenységek eléréséhez szükséges-, valamint az iskolában tanult programok sokszínűségét.

A netgenerációra vonatkozó kérdésre kapott válaszok hű képét mutatják a tanulóink általános tudásának és hozzáállásának. Sokan tudták a választ (ami örömteli!). Sokan akik gondolkodtak, ha nem hallotak róla is jó vagy közel jó választ adtak a kérdésre. Sok tanuló nem volt hajlandó gondolkodni sem.

Örömmel tapasztaltam, hogy a válaszok szerint tanulók többsége bizonyos fenntartásokkal fogadja a neten olvasott információkat. Többen fordulnak szülőhöz, tanárhoz, felnőtt ismerőshöz kontrol érdekében. Többen látják a net veszélyeit, de a többség úgy érzi meg tudja védeni magát.

A számítógépek órai használata a tanulók döntő többségének a véleménye szerint hasznos.

A chat fontos a tanulóink számára, szívesen művelik is, elsősorban a kapcsolattartás miatt tartják fontosnak.

Az nem okozott meglepetést számomra, hogy játszani imádnak és nagyon sok időt fordítanak rá (szerintem a kelleténél jóval többet). Sajnos sokan annak ellenére, hogy tisztában vannak a függőség veszélyeivel.

Az internetre fordított energia iskolai hasznosítását nehéz kérdésnek érzem.
A tanuló otthoni tevékenysége feladatokkal irányítható ugyan, de ehhez az ő közreműködésére is szükség van. Meg kellene találni azokat a módszereket, eszközöket amelyek az érdeklődését felkeltik, aktivitását fokozzák. Referátumok, bemutatók készítése (feladatnak szoktam adni hobby bemutatását prezentációval). Mindenképpen olyan feladatokra gondolok, amelyet szívesen csinálnak, és látványos eredményt adnak. A számítástechnikai eszközök, a tanult témakörök az ilyen típusú feladatok kiadásához, elkészítéséhez (szerencsémre) kíválóan használhatók.