TC01A04

TC01A04 feladat.
A Web 2.0 eszközök használata egy kiváló lehetőség a tanítás tanulás folyamatának friss tartalommal való megtöltésére. Legfőbb jellemzői az interaktivitás és a tartalommegosztás. Az internethasználók a korábbi passzív fogyasztói státuszból kilépve egyfajta szolgáltatóvá válhatnak, hiszen tartalmi elemeket tudnak megosztani azonos érdeklődési és tevékenységi körbe tartozó Internet-felhasználókkal. A korábbi egyirányú webes kommunikáció kétirányúvá változtatását biztosító technikai eszközök segítségével viszonylag egyszerűen megvalósítható különböző tananyag-tartalmak, képek, szövegek, linkek, videók, események és kapcsolatok megosztása.
A Web 2.0 olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. A szerver gazdája biztosítja a keretrendszert, a tartalmat maguk a felhasználók hozzák létre, töltik fel és véleményezik.A felhasználók közötti kommunikáció biztosított, amely alapja kapcsolatok és együttműködés kialakulásának. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan oldal, amely köré ne szerveződne valamilyen közösség.
Az általam kiválasztott két eszköz használatát elképzelhetőnek tartom az oktatásban.
Picasa egy képmegosztó
A Picasa egy fényképek kezelésére, rendezésére, módosítására, fényképalbumok összeállítására használható eszköz. Egyszerűen végezhető vele színkorrekció, vörösszem-eltávolítás és képkivágás. Funkciói közé tartozik a fényképezőgépen tárolt képek beolvasása, diavetítés, nyomtatás, és a képek időrendi listázása is.
A képek albumokba rendezhetők, amiket aztán kollekciókba lehet rendezni és webes felületen keresztül megosztani. Segítségével készíthetünk teljesen nyilvános webalbumokat, valamint olyanokat is, melyeket csak egy szűkebb közösség számára teszünk elérhetővé.
Informatika tantárgyhoz választottam, azon belül a számítógépek fejlődéstörténetével kapcsolatosan a korai időszaktól napjainkig a számítástechnikai eszközökről fellelhető képi dokumentumok összegyűjtését és net-es elérhetővé tételét oldanám meg a tanulói csoportjaimmal.
A pedagógiai célok közül az új ismeret közléséhez, valamint figyelemfelkeltéshez egyaránt alkalmasnak gondolom.
Skype internetes telefon
A Skype egy ingyenes telefonálásra, azonnali üzenetküldésre kifejlesztett és számos hasznos funkcióval ellátott eszköz. Jó lehetőséget biztosít a kapcsolattartásra barátok, családok, kollégák, hallgatók és tanárok között, minden eddiginél egyszerűbb módon és jobb hangminőségben.
A tantárgy informatika.
Rendkívüli kapcsolattartás céljából, a közösség tagjai egymás között és a tanárral egyaránt kapcsolatba tudnak lépni.
Hasznos lehet elvont fogalmak tisztázása, motiválás, új ismeret közlése érdekében.
A megvalósítás az eszközök jellege miatt az otthoni csoportmunka esetében lenne igazán célszerű.
A megvalósítás mindkét esetben az Internetelérést mint technikai hátteret igényel a tanulóktól. A szoftverek ingyenesek, telepítésük különösebb képzettséget nem igényel, így szerintem informatikai munkatárs segítségére nincs szükség.

MADI - digitális festészet

Mivel az érdeklődési köreim között szerepel a digitális festészet kicsit bővebben írok itt az általam szeretett ágáról (MADI). Kizárólag mint műkedvelő foglalkozom ezzel a témakörrel, bár néhány könyvet sikerült beszereznem és tanulmányoznom a jobb megismerés érdekében (az alapokat Fajó János: Síkfestészet című könyvéből próbáltam elsajátítani). A számítógép segítségével ( nagyon jól használható grafikai szerkesztő programokhoz lehet elfogadható áron hozzájutni) a művészeti tevékenység iránt vonzalmat, kedvet érzők kipróbálhatják magukat.

Mivel a számítógéppel szerkesztett kép elkészítésekor nem merül föl anyagköltség, szinte kockázat nélkül lehet próbálkozni művészi hatás elérése céljából különböző formák, konstrukciók és kompozíciók kialakításával. Természetesen a technika behatárolja a lehetőségeket, bár több grafikai programmal lehet egészen különleges effekteket kialakítani.

A címben nem véletlenül szerepel a MADI stílusirányzat, az ebben a stílusban alkotók közül sokan terveznek számítógéppel. Többen a tervek alapján valamely kézi technikával (pl. akril, olaj) alkotják meg a képet, de van aki egyszerűen kinyomtatja. A stílus a konstruktivisták (többek között Kassák Lajos, Moholy Nagy László) látásmódját fejlesztette tovább. Képek sorrendben: Kassák Lajos, Victor Vasarely és Fajó János alkotásai.

(folyt. köv.)

TC01A03CS

A netgenerációval kapcsolatos (a kérdőívre kapott válaszok elemzésével kialakított) véleményemet tegnap végre sikerült megfogalmaznom. A kollégák elemzésére, észrevételeire várok, mivel a közös álláspontot a vélemények ütköztetése során kellene kialakítanunk. Meg kellene beszélnünk egy közös fellépési időintervallumot, akkor talán fel tudnánk gyorsítani a beszélgetést, mivel ez is (mint minden!) határidős feladat.

TC01A03E

A tanulóink tanulási, internetezési szokásainak vizsgálata a kitöltött kérdőivek valamint beszélgetések során gyűjtött információk alapján.
Tapasztalatom alapján jelentős eltérés mutatkozik még az egy osztályba járó, azonos követelményekkel találkozó tanulók tanulási szokásai között is.

A 13-18 éves korosztály tanulási szokásait több tényező együttes hatása alakíthatja.

A teljesség igénye nélkül az általam legfontosabbnak tartottakat, valamint a vizsgálódásunk célját érintőeket megemlíteném:

• A befolyásoló tényezők közül a család determináló szerepét érzem a legfontosabbnak. Az a diák akinek munkáját (az időráfordítást, tanulási szokásait, eredményeit stb..) rendszeresen ellenőrzik, szinte észrevétlenül nő bele a felelősségtudattal rendelkező tanuló szerepébe. Az odafigyelés, az az érzés, hogy a teljesítményem fontos másoknak nagy hajtóerő a tanulók számára is.
• Az iskolai közeg szerepe is jelentős. A tanári kar minősége, az iskola hagyományai, szelleme és felszereltsége mind kifejti hatását a tanulók tanulási szokásaira.
• a képzési típusok által kialakult csoportok tagjai között kialakult összetartás érzése is komoly húzóerőt jelenthet.
• erős hatása lehet (sajnos néha nem csak pozitív irányban) a baráti körnek, valamely csapathoz tartozásnak (pl. sport-tevékenység kapcsán)
• meghatározó lehet a szabadidő tervszerű és hasznos eltöltésének lehetősége (és itt konkrétan az Internet elérési lehetőségre gondolok), amely komoly segítséget adhat, még akkor is, ha egyetértek azon kollégákkal akik a fórumon annak veszélyeire hívták fel a figyelmet.

A feladat ez utóbbi pontra szorítkozik. Az említett tanulói internetezési szokások iránti kérdőívre kapott válaszok elemzése hasznos információkkal szolgált számomra.

Korábban is sejtettem, de most eléggé nagyszámú válaszból egyértelmű, hogy a napi több órát az Internet előtt töltő tanulók vannak többségben. Már a napi 2-4 óra is soknak tűnik számomra (pedig ez is vagy 33%), ám a 4-6 óra illetve az a fölötti netezés egyenesen elborzaszt. Így fokozott a felelősségünk az irányban, hogy a tanulók netezéssel eltöltött idejének legalább egy részét a tanulásuk segítésére fordítsuk. Pozitív adat, hogy csak 5%-ra tehető a net-tel nem rendelkezők tanulók aránya, így adott a lehetőség, hogy szinte minden tanulóra hassunk a hálózati tanítás-tanulás eszközeivel.

Az érdeklődési körök vizsgálata egyértelműen mutatja, hogy tanulásra, ismeretszerzésre a kisebbség használja, bár szerintem a 20% és 27%-os arány figyelemreméltó, mivel ebből is látszik, hogy a net kínálja a tanulók számára az ismeretek megszerzésének lehetőségét. Szerintem célirányos figyelem-felkeltéssel és feladatokkal jelentős fejlődést lehetne rövid idő alatt elérni. A felkínált lehetőségek mellett sok tanulónál fordult elő a játék, zene, film és közösségi oldalak válasz. Mivel én alapvetően optimista vagyok, azt gondolom, hogy ezeken a területeken is jelentős pozitív hatások érhetik diákjainkat.

Feltűnően fontos szerepet tölt be netezési szokásak között a valamely virtuális közösséghez tartozás. Úgy érzik, hogy társaikkal nyugodtan megbeszélhetik napi gondjaikat, nehéz helyzetekben segítséget remélhetnek tőlük. A túl hosszú neten töltött idő sokaknál éppen az ilyen közösségi életből adódik és nem tekinthető tisztán "netes" időnek mivel közben párhuzamosan mást is csinálnak (esetleg tanulnak is). :-)

Tanulásra használod-e a netet kérdésre adott válaszaik nagyon tanulságosak, világosan látszik, hogy igenis sokan használják a tanulásuk elősegítésére. Számomra ugyanolyan fontos eredménye a kérdésre adott válaszoknak az a kicsengése, hogy bennünket tanárokat milyen ritkán és kevesen keresnek a neten tanulmányi kérdésekkel, problémával.

A használt programok egyaránt mutatják az előbb említett tevékenységek eléréséhez szükséges-, valamint az iskolában tanult programok sokszínűségét.

A netgenerációra vonatkozó kérdésre kapott válaszok hű képét mutatják a tanulóink általános tudásának és hozzáállásának. Sokan tudták a választ (ami örömteli!). Sokan akik gondolkodtak, ha nem hallotak róla is jó vagy közel jó választ adtak a kérdésre. Sok tanuló nem volt hajlandó gondolkodni sem.

Örömmel tapasztaltam, hogy a válaszok szerint tanulók többsége bizonyos fenntartásokkal fogadja a neten olvasott információkat. Többen fordulnak szülőhöz, tanárhoz, felnőtt ismerőshöz kontrol érdekében. Többen látják a net veszélyeit, de a többség úgy érzi meg tudja védeni magát.

A számítógépek órai használata a tanulók döntő többségének a véleménye szerint hasznos.

A chat fontos a tanulóink számára, szívesen művelik is, elsősorban a kapcsolattartás miatt tartják fontosnak.

Az nem okozott meglepetést számomra, hogy játszani imádnak és nagyon sok időt fordítanak rá (szerintem a kelleténél jóval többet). Sajnos sokan annak ellenére, hogy tisztában vannak a függőség veszélyeivel.

Az internetre fordított energia iskolai hasznosítását nehéz kérdésnek érzem.
A tanuló otthoni tevékenysége feladatokkal irányítható ugyan, de ehhez az ő közreműködésére is szükség van. Meg kellene találni azokat a módszereket, eszközöket amelyek az érdeklődését felkeltik, aktivitását fokozzák. Referátumok, bemutatók készítése (feladatnak szoktam adni hobby bemutatását prezentációval). Mindenképpen olyan feladatokra gondolok, amelyet szívesen csinálnak, és látványos eredményt adnak. A számítástechnikai eszközök, a tanult témakörök az ilyen típusú feladatok kiadásához, elkészítéséhez (szerencsémre) kíválóan használhatók.

Néhány nap kimaradt az érettségi dolgozatok javítása miatt.
Ma pár csoporttal kitöltettem a diák-kérdőívet. Kíváncsi vagyok, hogy az eredmény ismeretében eddigi elképzelésemhez képest mennyiben kell változtatnom a nézeteimet.

A TC01A02 kódszámú feladatra írtam le gondolataimat.
„Miért éppen az e-learning?”
Kollégáimnak köszönhetően néhány éve megismerkedtem az e-learning keretrendszerrel, és már az első időszakban szimpatikusnak tűnt. Minimális szinten használtam is, mivel az Információ és kommunikáció című témakört (amely az ECDL vizsga részét képezi) egy tíz órás modullá kialakítva felhelyeztem az iskolai rendszerre. Később a szóbeli érettségi témakörökhöz kapcsolódó tételmintákat is közzé tettem ilyen formában. Vagyis a rendszer használata eléggé statikus volt a részemről, messze nem használtam ki a benne rejlő lehetőségeket. A komolyabb megismerés igényét egyrészt az Interneten a témakörhöz kapcsolódóan olvasott információk, másrészt a keretrendszer menüpontjai által kínált lehetőségek kihasználása utáni vágy indukálta. Így örömmel vettem a tanfolyam indulását, és várakozással tekintettem a távoktatás formával való első találkozásomra. Mivel informatikát tanítok a hálózat használata nem volt ismeretlen eddig sem számomra, hiszen különböző feladatok kapcsán (elsősorban anyaggyűjtés bemutatók vagy dokumentumok készítéséhez) elég gyakran használtuk tanóra keretén belül is.
A továbbképzés (mely számomra inkább alapképzésnek minősíthető az adott témakörön belül) eredményes elvégzését tűztem ki célul magam elé. Ez csak első hallásra tűnhet egyszerű feladatnak, hiszen munka mellett kell tanulni. Az amúgy is túlterhelt napjaimra pakolok rá még egy halom feladatot (előre nem is gondoltam, hogy mennyit!).
Elképzelésem a továbbképzéssel kapcsolatban többrétű:
• mindig szerettem csoportban dolgozni, megismerve a csoportbeosztást, úgy látom erre itt is lesz lehetőség
• kollégákkal szorosabb kapcsolatot tudok kialakítani
• jól szeretném érezni magam a feladatok elvégzése közben
Elvárásaim:
• egy új, reményeim szerint hatékony rendszer (eszköz) és ezzel párhuzamosan a rendszert optimálisan kihasználó módszerek megismerése (gondolva arra, hogy belülről, aktív résztvevőként jobban megismerhetem)
• külön-külön vagy remélhetőleg közösen is használható anyagokat fogunk kidolgozni a későbbi gyakorlati alkalmazás érdekében
• az eddig tapasztalt segítő gondoskodást várom végig a tanfolyam során. :-)

Munkahelyem technikai felszereltsége biztosítja, hogy a hálózati módszerek teret kapjanak a pedagógiai munkámban. A diákok fogadóképessége, egy másik kérdés.
Mivel a képzési struktúránk széles (két-tannyelvű gimnázium, gimnázium, szakközépis-kola és szakiskola) az egészen biztos, hogy a diákok részéről a rendszer fogadtatása és hasznossága is eltérő lesz. Mint mindig, a gimnazista tanulók jobbik felében várhatóan lehet partnereket találni, a szakiskolások bevonása már nehezebb feladatnak tűnik számomra. Majd kiderül, a puding próbája az evés.
Hogy a gyerekből az iskola kioktatja-e a kreativitást? Szerintem nem egyszerű kérdés. Iskolája válogatja. Én úgy látom, hogy a hozzánk kerülő gyerekek az előző fejezetben említett megosztottság miatt nagyon eltérő tulajdonságúak és ez a kreativitásukról is elmondható. Hogy miért ilyen állapotban kerülnek ide, szerintem több összetevős folyamat eredménye. Döntő szerintem a családi indíttatás. Az a gyerek, aki a szülők túlzott leterhelése miatt a TV előtt nőtt fel, szerintem nehezen lesz kreatív. A többség nem olvas, nem szeret vagy nem is tud csoportban játszani. Szkeptikus vagyok a rendszer biztosította lehetőségekkel kapcsolatban is. Nagy részük a számítógépet kizárólag játékra használja. Ha feladatot kapnak a megoldások döntően a minimum szintet célozzák meg. Jó lenne, ha a tanfolyam végére belátnám, hogy eddigi sok rossz tapasztalatommal szemben a tanuló aktív, szorgalmas, kreatív dolgozni vágyó „munkatársa” a tanárnak.
Az előadó színesen fogalmazta meg azon véleményét, hogy az iskolában hagynunk kellene a gyereket, hogy a kreativitását kihasználva teljesedhessen ki. Szép gondolat. A végrehajthatóságában azért látok néhány problémát, amibe nap mint nap beleütközöm. Úgy érzem, hogy ez alapvetően nem rajtam múlik. Aki ismeri az informatika óraszámokat (heti egy, másfél esetleg kettő és nem négy éven keresztül!), és ismeri a tanterv által előírt követelményeket, mellette ismeri a tanulók többségének „aktivitását”, az nem biztos, hogy osztja a véleményét. Egyébként, ha a kreativitását azzal akarjuk fejleszteni, hogy a tanár esti szabadidejében az általa tanított (nálam 300) tanulójának a keretrendszerben felvetett kérdéseire válaszoljon, a beküldött feladatait véleményezze és javítsa szinte állandó kapcsolatban, hát nem vagyok boldog. Majd meglátom. Az a projekt alapú foglalkozáshalmaz jut eszembe, amikor szakiskolásokkal rajzolunk falevelet a (környezet megismerése érdekében) és örülünk, hogy sikerült neki! Igen, ez szerintem is az óvoda feladata lenne!
Azt gondolom, hogy a megoldás valahol középen lesz. Remélem, a tanfolyam végén okosabb leszek.

Két nap kimaradt egy határidős munka miatt (ami ráadásul teljesen lefárasztott), újra a tettek mezejére kell, hogy lépjek. Fellépve a Tenegen-re döbbentem láttam, hogy a feladatleadási hathatáridő mellett egy halom anyag került fel a keretrendszerre (vagy már eddig is ott volt, csak nem vettem észre?). A tanfolyam kezdetekor könnyed tanulgatásra gondoltam, na ez azért nem nagyon jött be. Már előre félek, hogy a következő hét során, ami ugye már nem lesz őszi szünet (nem mintha ez a mostani igazán szünet lett volna) hogyan fogok időt szakítani a tanfolyami feladatokra. Gyors számításaim szerint minimum a jóváírt 30 óra dupláját vagyis 60-at fogok dolgozni a tanfolyam sikeres elvégzése érdekében. Ezzel a bejegyzési felülettel is szenvedtem egy sor, az általam használt szövegszerkesztővel könnyedén lehet szépen struktúrált szövegegységeket létrehozni. Na most ez itt vagy nem eléggé ismert számomra, vagy nem tud eleget, mert vannak gondjaim. Persze sima szöveg esetén nincs nagy szükség formázásra, de egy felsorolás tabulálással azért jó lenne.
Alapból a sorok hosszúságát is keveslem, na mindegy ez van, majd igyekszem.
Elindulok a kályhától és a feladott kérdésekkel kapcsolatban leírom azt, ami éppen eszembe jut.
Lássuk:
Ken Robinsonnal sokra nem mentem, háromszori nekiugrásra is csak addig jutottam, hogy fia Angliában...., itt aztán lefagyott. Sose tudom meg mi a véleménye a kreativitásról.

Tanulók az új környezetben.
A tanítás-tanulási folyamat aktív szereplője a tanuló. A fejlett technika alkalmazása, az új tanulási környezet biztosította lehetőségek és a tanár segítő útmutatásai mind azt a célt szolgálják, hogy a tanuló képességeit optimális mértékben tudja kibontakoztatni. Az egész folyamat eredményességét befolyásolja, hogy a tanuló milyen mértékben vállalja a felelősséget. Tudatosan kell fejlesztenie tanulási módszereit, együttműködő, pozitív hozzáállással a folyamat aktív tagjaként kell szerepelnie. El kell sajátítania a saját tanulásának irányítását és szervezését. Ez egyrészt az egyes témák feldolgozási irányainak megválasztását, másrészt a tanulása ütemezésének, haladási ritmusának meghatározását jelenti.
A tananyag-feldolgozási stratégiákban hangsúlyos szerepet kell, hogy kapjon a tanulók önálló tanulása, öntevékenysége valamint problémamegoldó gondolkodása. Ezekhez a felsorolt összetevők esetében, a jelölt irányú hangsúlyeltolódások szükségesek:
memoriter --> gondolkodás
elkülönülő ismeretrendszer --> kapcsolatokra épülő ismeretrendszer
a tanulás külső szabályozása --> tanulás belső szabályozása
külső motiváció --> belső motiváció
frontális osztálymunka --> individuális-, illetve team-munka

e-learning

A feladatomnak megfelelően létrehoztam ezt a fiókot.
Minden, a tanfolyam során készítendő feladategységet itt tervezek elkészíteni.
Először megvizsgálom a lehetőségeimet: tudok-e vágólapot használni; képet beszúrni stb...

A billentyűparancsok a következők:

CTRL+B = Félkövér
CTRL+I = Dőlt
CTRL+L = Idézetblokk (blockquote címke, csak HTML-szerkesztési módban)
CTRL+Z = Visszavonás
CTRL+Y = Ismételt alkalmazás
CTRL+SHIFT+A = Link beszúrása
CTRL+SHIFT+P = Előnézet
CTRL+D = Mentés piszkozatként
CTRL+S = Bejegyzés közzététele
CTRL+G = Hindi átírás
Ezek szerint a vágólap működik. :-)
Csak szövegnél, képet vágólapról nem tette be.:-(

október 28.
A tanfolyamhoz kapcsolódó első bejegyzés, amelyben az informatikai eszközök adta lehetőségeket kihasználó tanár megváltozott szerepkörével kapcsolatos gondolataimat írom le.
A tanárok szerepe a korszerű elektronikus eszközöket felhasználó oktatási folyamatban
„Az informatika ma már nem elsősorban tantárgyként vagy műveltségterületként határozható meg, hanem a tanulási környezet szervezésének egyetemes infra-strukturális háttérrendszere.” Elfogadva Komenczi Bertalan idézett kijelentését, magától értetődő számomra, hogy a tanulási környezet és a tanulók szerepének módosulása mellett a tanári szerep módosulása is törvényszerű, ha a pedagógus az új, informatikai eszközöket felhasználó oktatási rendszernek meg kíván felelni.
A tanár szerepe a hagyományos tanulási környezetben elsősorban a tudásrendszer közvetítésére irányult. Főszereplőnek tekinthetjük, aki továbbadja ismereteit, ellenőriz és megítéli az elsajátítás eredményességét. A számítógéphálózat és a multimédia eszközök alkalmazása egy új, nyitottabb tanulási környezetet eredményez, melynek következtében természetesen változik a tanár szerepe is. Közvetlen felhasználói viszonyba kerül a számítógéppel támogatott tanulás technikai infrastruktúrájával, és új típusú kapcsolatot alakít ki a tudástartalmakkal. Ezek hatására várható a hagyományos tanár-diák viszony módosulása is. A számítástechnikai eszközökkel támogatott új oktatási technológia várhatóan két oldalról fogja csökkenteni a tanárra nehezedő feladathalmazt. Az egyes adminisztrációs feladatok a gép segítségével könnyebben és gyorsabban lesznek megoldhatók, a digitalizált formában megszerezhető anyagok (mivel ezek saját stílusra alakítása viszonylag egyszerű és gyors) változatos és látványos objektumok előállítását teszik lehetővé.
Szerintem a megváltozott környezetben is fontos, vezető szerep marad a tanáré, aki a következő területeken kell, hogy hatékonyan segítse a tanulókat:
 a gondolkodás és a tanulás irányítása
- a megfelelő tanulási környezet és tanulási módszerek biztosítása,
- a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

 közreműködés a tananyag feldolgozásában, közvetítésében
- tanulási stratégiák ajánlása,
- a tanulási folyamat csomópontjainak kiépítése,
- didaktikai feladatok megoldása.

 a tanulási folyamat középpontba állítása
- tanuló motiválása, segítése
- a tanuló munkájának nyomon követése,
- a tanuló munkájának azonnali kiértékelése.
A tanítás-tanulási folyamatban a hagyományos tanárközpontú tudásátadó modell mellett, egyre nagyobb súllyal jelenik meg a tanulóközpontú, tudás-felfedező modell.
Ezt szemlélteti a tanulási környezet Knowledge-discovering (tudás-felfedező) modellje:


Az átmenet kezdetén a tanulási környezet átalakítása kifejezetten munkaigényes feladat. Az új technikai lehetőségeket biztosító tanulási környezetbe kell beilleszteni, korszerűen feldolgozott tartalmi elemeket. Ez egyrészt önálló multimédia elemeket tartalmazó tananyag fejlesztését, másrészt beszerezhető multimédia programoknak, az Interneten elérhető adatbázisoknak a tanagyagba integrálását jelentheti. Természetesen törekedni kell a katalógusok feltárására, forrásnyilvántartások megismerésére is. Egyes tantárgyak esetében már ma is kifejezetten jól használható értékelő programok állnak rendelkezésre (matematika, fizika, történelem). A tantestület tagjaitól (nálunk elsősorban a számítástechnikai munkaközösségbe tartozó tanárokra lehet számítani) összefogást igényel egy hatékony iskolai adatbázis létrehozása.
A tanulási folyamat eredményességét pozitívan befolyásolhatják a tanárok a diákok megfelelő motiválásával, felelősségérzetükre hatással, az önálló tanulásra ösztönzéssel. Tanácsokkal, segítő szándékú útmutatásokkal a tanulókat egyrészt az eszközök optimális kihasználásában, másrészt a fejlődésükhöz szükséges forrásanyagok megtalálásában támogathatják. Fontos a tanulók kritikai (önkritikai) érzékének fejlesztése, hogy képesek legyenek felmérni saját tudásuk szintjét.
Az informatika fejlődési ütemét ismerve szükségszerű, hogy a tanár maga is folyamatosan képezze magát, figyelje az újdonságokat, szűrje azt a hatalmas információhalmazt amely ránk zúdul a médiából, hálózatról. Az informatika területén nem ritka, ha egy-egy tanuló valamely részterületen látszólag többet tud, mint a tanár. Meg kell tanulnunk kezelni a helyzetet, és bízni abban, hogy Zsakó László megállapítása helytálló: „a tehetséges, - megszállott - diákok látszólag sokkal többet tudnak informatika tanáruknál. Nekik ugyanis van idejük arra, hogy hosszú éjszakákat, napokat töltsenek a számítógép mellett. A tudásuk nagyobb része azonban a gyorsan elavuló rendszerfüggő ismeretek közé tartozik. A lexikális tudást, a használatban való gyakorlatot, rutint ugyanis ’megszállottsággal’ könnyű megszerezni. Az általános ismeretekben, az absztrakciós készségen, az átlátóképességben, a hasznosság felismerésében azonban életkoruknál fogva sohasem lehetnek versenyképesek tanárukkal” .A megváltozott társadalmi környezetben azonban nagy a pedagógusokra nehezedő teher. Ahhoz, hogy a mindennapi oktató-nevelő munka során megfeleljenek az elvárásoknak, meg kell valósítaniuk a tananyag tartalmának folyamatos korszerűsítését. Munkájukat a változatos munkaformák, korszerű taneszközök, és az új eszközökben rejlő lehetőségeket kihasználó módszerek alkalmazása kell, hogy jellemezze.

Remélem ehhez a komplexitáshoz kapunk segítséget a tanfolyam elvégzése során!