Minden, a tanfolyam során készítendő feladategységet itt tervezek elkészíteni.
Először megvizsgálom a lehetőségeimet: tudok-e vágólapot használni; képet beszúrni stb...
A billentyűparancsok a következők:
CTRL+B = Félkövér
CTRL+I = Dőlt
CTRL+L = Idézetblokk (blockquote címke, csak HTML-szerkesztési módban)
CTRL+Z = Visszavonás
CTRL+Y = Ismételt alkalmazás
CTRL+SHIFT+A = Link beszúrása
CTRL+SHIFT+P = Előnézet
CTRL+D = Mentés piszkozatként
CTRL+S = Bejegyzés közzététele
CTRL+G = Hindi átírás
Ezek szerint a vágólap működik. :-)
Csak szövegnél, képet vágólapról nem tette be.:-(
október 28.
A tanfolyamhoz kapcsolódó első bejegyzés, amelyben az informatikai eszközök adta lehetőségeket kihasználó tanár megváltozott szerepkörével kapcsolatos gondolataimat írom le.
A tanárok szerepe a korszerű elektronikus eszközöket felhasználó oktatási folyamatban
„Az informatika ma már nem elsősorban tantárgyként vagy műveltségterületként határozható meg, hanem a tanulási környezet szervezésének egyetemes infra-strukturális háttérrendszere.” Elfogadva Komenczi Bertalan idézett kijelentését, magától értetődő számomra, hogy a tanulási környezet és a tanulók szerepének módosulása mellett a tanári szerep módosulása is törvényszerű, ha a pedagógus az új, informatikai eszközöket felhasználó oktatási rendszernek meg kíván felelni.
A tanár szerepe a hagyományos tanulási környezetben elsősorban a tudásrendszer közvetítésére irányult. Főszereplőnek tekinthetjük, aki továbbadja ismereteit, ellenőriz és megítéli az elsajátítás eredményességét. A számítógéphálózat és a multimédia eszközök alkalmazása egy új, nyitottabb tanulási környezetet eredményez, melynek következtében természetesen változik a tanár szerepe is. Közvetlen felhasználói viszonyba kerül a számítógéppel támogatott tanulás technikai infrastruktúrájával, és új típusú kapcsolatot alakít ki a tudástartalmakkal. Ezek hatására várható a hagyományos tanár-diák viszony módosulása is. A számítástechnikai eszközökkel támogatott új oktatási technológia várhatóan két oldalról fogja csökkenteni a tanárra nehezedő feladathalmazt. Az egyes adminisztrációs feladatok a gép segítségével könnyebben és gyorsabban lesznek megoldhatók, a digitalizált formában megszerezhető anyagok (mivel ezek saját stílusra alakítása viszonylag egyszerű és gyors) változatos és látványos objektumok előállítását teszik lehetővé.
Szerintem a megváltozott környezetben is fontos, vezető szerep marad a tanáré, aki a következő területeken kell, hogy hatékonyan segítse a tanulókat:
a gondolkodás és a tanulás irányítása
- a megfelelő tanulási környezet és tanulási módszerek biztosítása,
- a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése
közreműködés a tananyag feldolgozásában, közvetítésében
- tanulási stratégiák ajánlása,
- a tanulási folyamat csomópontjainak kiépítése,
- didaktikai feladatok megoldása.
a tanulási folyamat középpontba állítása
- tanuló motiválása, segítése
- a tanuló munkájának nyomon követése,
- a tanuló munkájának azonnali kiértékelése.
A tanítás-tanulási folyamatban a hagyományos tanárközpontú tudásátadó modell mellett, egyre nagyobb súllyal jelenik meg a tanulóközpontú, tudás-felfedező modell.
Ezt szemlélteti a tanulási környezet Knowledge-discovering (tudás-felfedező) modellje:
Az átmenet kezdetén a tanulási környezet átalakítása kifejezetten munkaigényes feladat. Az új technikai lehetőségeket biztosító tanulási környezetbe kell beilleszteni, korszerűen feldolgozott tartalmi elemeket. Ez egyrészt önálló multimédia elemeket tartalmazó tananyag fejlesztését, másrészt beszerezhető multimédia programoknak, az Interneten elérhető adatbázisoknak a tanagyagba integrálását jelentheti. Természetesen törekedni kell a katalógusok feltárására, forrásnyilvántartások megismerésére is. Egyes tantárgyak esetében már ma is kifejezetten jól használható értékelő programok állnak rendelkezésre (matematika, fizika, történelem). A tantestület tagjaitól (nálunk elsősorban a számítástechnikai munkaközösségbe tartozó tanárokra lehet számítani) összefogást igényel egy hatékony iskolai adatbázis létrehozása.
A tanulási folyamat eredményességét pozitívan befolyásolhatják a tanárok a diákok megfelelő motiválásával, felelősségérzetükre hatással, az önálló tanulásra ösztönzéssel. Tanácsokkal, segítő szándékú útmutatásokkal a tanulókat egyrészt az eszközök optimális kihasználásában, másrészt a fejlődésükhöz szükséges forrásanyagok megtalálásában támogathatják. Fontos a tanulók kritikai (önkritikai) érzékének fejlesztése, hogy képesek legyenek felmérni saját tudásuk szintjét.
Az informatika fejlődési ütemét ismerve szükségszerű, hogy a tanár maga is folyamatosan képezze magát, figyelje az újdonságokat, szűrje azt a hatalmas információhalmazt amely ránk zúdul a médiából, hálózatról. Az informatika területén nem ritka, ha egy-egy tanuló valamely részterületen látszólag többet tud, mint a tanár. Meg kell tanulnunk kezelni a helyzetet, és bízni abban, hogy Zsakó László megállapítása helytálló: „a tehetséges, - megszállott - diákok látszólag sokkal többet tudnak informatika tanáruknál. Nekik ugyanis van idejük arra, hogy hosszú éjszakákat, napokat töltsenek a számítógép mellett. A tudásuk nagyobb része azonban a gyorsan elavuló rendszerfüggő ismeretek közé tartozik. A lexikális tudást, a használatban való gyakorlatot, rutint ugyanis ’megszállottsággal’ könnyű megszerezni. Az általános ismeretekben, az absztrakciós készségen, az átlátóképességben, a hasznosság felismerésében azonban életkoruknál fogva sohasem lehetnek versenyképesek tanárukkal” .A megváltozott társadalmi környezetben azonban nagy a pedagógusokra nehezedő teher. Ahhoz, hogy a mindennapi oktató-nevelő munka során megfeleljenek az elvárásoknak, meg kell valósítaniuk a tananyag tartalmának folyamatos korszerűsítését. Munkájukat a változatos munkaformák, korszerű taneszközök, és az új eszközökben rejlő lehetőségeket kihasználó módszerek alkalmazása kell, hogy jellemezze.
Remélem ehhez a komplexitáshoz kapunk segítséget a tanfolyam elvégzése során!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése